1. fejezet - Az órarendről bővebben

Ha figyelmesebben megnézik az órarendet, úgy tűnhet, mintha egy kicsit visszamennénk az időben. A közelmúltban a fronton harcoló katonáknak nem kellett mást tudniuk, mint hogy milyen irányban kell lőni, és hogyan kell meghúzni a ravaszt. Érintőlegesen tanultak harcművészetet is természetesen, de ennek már sokkal ritkábban látták gyakorlati hasznát, hiszen a háború a távolból dőlt el.

Most azonban más a helyzet. Az órarendben szerepel a harcművészet, mely alatt a katonaságnál kifejlesztett, több stílusból összerakott fogásokat sajátíthatják el. Nem lesz ritka a csonttörés sem. Az erejüket fel kell tornáznunk olyan magasságokba, amikor már egyetlen ütéssel is képesek kárt tenni a másik emberben. Ezt természetesen egymáson fogják gyakorolni.

Az akadálypályák nem csak azért vannak, hogy megkeserítsék az életüket, bár valószínűleg ez lesz a meglátásuk. Megtanulnak majd tökéletesen habozás nélkül reagálni, a kemény akadályokat a pillanat törtrésze alatt leküzdeni, az ösztöneikben fog szerepelni, hogy hogyan kell átmászniuk a falon, vagy hogyan kell kikerülni egy golyózáport úgy, hogy minél kevesebb találat érje magukat. Fájdalom és elkeseredett küzdelem árán, de kiváló harci gépezetekké válnak: erre pedig szükségük is lesz, amint kénytelenek lesznek kikerülni a valódi háborúba. Kedvük szerint előhívhatják majd ezeket az ösztönöket.
A lövészet az, amely talán a legkönnyebbnek tűnik az összes órájuk közül. Ne essenek bele abba a hibába, hogy valóban könnyű órára számítsanak. Ezen gyakorlat keretében nem csak célozni és a fegyvereket kezelni kell megtanulniuk, hanem harcolni is: fedezéket találni, és kicsalni a fedezékből az ellenséget. Fájdalomnövelőt fognak használni, egy idő után éles csatákban is, egymás ellen. Először csak a százas értékekkel ismerkednek meg, majd az ezresekkel is. Ez utóbbi az, a fájdalomnövelés terén, amelyet a fronton is használnak. Ennél magasabb hatásfokú szert nem lehet pisztolyba tölteni, ugyanakkor a fájdalomnövelés mértékét egy idő után golyókban fogjuk számolni. Ne legyenek illúzióik: ez a szer nem összeadódik, hanem szorzódik a szervezetükben. Két másodperc kell neki, mire a véráramba kerül, és három másodperc, mire a következő golyó valóban hatásos lesz, és szorzódni fog a szer. Vagyis egy rövid sorozattal lehet, hogy csak az ezres értékig sikerül növelniük az ellenfél fájdalom-érzetét, ha viszont elég türelmesek, akkor ezt az értéket az ezer ötödik, hatodik hatványáig is felemelhetik. A plafon a tizennyolcas érték: egy pisztolyban éppen ezért tizennyolc golyó fér el. Ha megfelelő precizitással lövik ki egy adott személyre, akkor ő, legyen akármilyen edzett, a szervezete sokkhatásként fogja fel, és harcképtelenné válik.

Az a baj, hogy ezt ők is tudják. Épp ezért van szükség arra, hogy felkészítsük magukat a fájdalomra. Erre szolgál naponta pár perces foglalkozás az orvosi szobákban, ahová név szerint fogjuk szólítani magukat. Az orvosok óvatosan fognak dolgozni, nem elvetemült szadistákról van szó, akik csak azért csinálják, hogy lássák magukat szenvedni. Erre a célra ott vannak a kiképzőik. Ugyanis a büntetési rendszer tételei: amelyeket hamarosan élesben is fognak látni - két célt szolgálnak. Egyrészt nyomatékosítjuk magukban a szabályok tiszteletét. Másrészt pedig felkészítjük magukat a komolyabb sérülésekre is, természetesen a fájdalomnövelő hatása alatt.

Nem esett még szó a vívásról, pedig az a legfontosabb a háborúban. A kard lesz a legfontosabb fegyverük. A fájdalomnövelőkkel lelassíthatják, ideiglenesen lebéníthatják az ellenséget, de nem tudnak vele ölni. A robbanószerek nem pontosak, és bár képesek pusztítást okozni, emberi életeket kioltani, túl nagy erejű bombákkal kellene dolgoznunk ahhoz, hogy biztosra menjünk. Úgyhogy a legprecízebb gyilkoló eszköz a kard: méghozzá a fej levágása. Ez az abszolút halálos sérülés, és ez az, amely a maguk számára is a legnagyobb veszélyt fogja jelenteni. Épp ezért megtanulnak vívni, megtanulják védeni a nyakukat, és a halálos ponton támadni. Ezen óra keretében is számíthatnak komolyabb sérülésekre: a Biotrinnek köszönhetően azonban ezeket a sérüléseken hamar túl fogják tenni magukat.