7. fejezet - A légierő felépítése

Amit első körben érdemes leszögeznünk: nem csak egy féle vadászgép létezik. Azonban minden egyes légi jármű hidrogénnel üzemel, amely könnyűvé teszi a gépeket, ugyanakkor olcsóvá az üzemanyagot. Tudvalevő, hogy a közel-kelet olajkészletéhez már nem férünk hozzá, Amerikából pedig nem tudnak annyi kerozinnal támogatni bennünket, amennyire szükségünk lenne. Így ez a legjobb megoldás.

Az első nagyobb csoport a légierőben a helikopterek. A felhasználásukat tekintve kifejezetten változatosak: használják őket csapatszállításra és teherhordásra, a tüzérségi helikopterek gépágyút hordanak a hasukon, a kisebbeket pedig a tábornokok utaztatására is. Méretük és felszerelésük szabja meg, hogy éppen mire használhatóak.

A második, és egyben legtöbb változatot magába foglaló géptípus az oly népszerű vadászgépek. Ők vívják a légi csatákat, ők hordják a bombákat. Mára két széria van a levegőben: az F jelzésű gépek, amelyek általánosan nagyobbak a többieknél, de gyorsak, lopakodó-üzemmódban szinte észrevehetetlenek, kiválóan gyorsulnak, és a teherbírásuk elég arra, hogy bombákat szállítsanak és dobjanak le. A másik, Grippen jelzésű csoportból valamivel kevesebb van, hiszen ezek a gépek drágábbak. Cserébe kisebbek, a végsebességüket tekintve gyorsabbak, bár bombázásra kevésbé használhatóak. A két gyár Amerikában folyton verseng egymással, így nem kizárt, hogy a következő szériák már felülmúlják egymást, és változnak az arányok. Felderítésre és járőrözésre mindkét széria egyaránt alkalmas, a legutóbbi eredmények szerint az F-34-est használjuk előszeretettel az ellenséges területek feltérképezésére.

A harmadik, és kevésbé ismert géptípus a drónokat foglalja magába. Ezek a gépmadarak különlegességei, hogy pilóta nélkül repülnek. A méretüket tekintve lehetnek egészen aprók, akár ötven centiméter hosszúságúak, de lehetnek nyolc-tíz méter hosszúak is. Mindez azon múlik, hogy mire találták ki őket: egyszer használatos felderítőnek, vagy bombázásra. A leggyakoribb felhasználásuk viszont a frontokon történik, hiszen ezen gépekre nem átallnak máshol elképzelhetetlen lézerágyúkat szerelni. Egyetlen lézerágyús drón ára vetekszik tizenöt Grippenével, úgyhogy sajnos kevés van belőlük. Ugyanakkor ahol egy ilyen gép megjelenik, képes azonnal a javunkra fordítani a csatát, bármennyire is elveszettnek hittük. Azonban veszélyes is a bevetésük: amint a levegőben vannak, és számítógép vezérli őket, a műholdkapcsolatot felül is írhatják az ellenség táborából, és feltörhetik a gépek agyát.

A légierő tehát nem elhanyagolható, mégis, amíg csak vadászgépek, drónok és helikopterek vannak egy-egy csatában, az a terület feletti csipkelődésnek tűnhet ahhoz képest, ami a gyalogosok közt zajlik.